2012. április 23., hétfő

Meddőség

Mint, ahogy már írtam is, én PCOS vagyok. Decemberben voltam rákszűrésen, amikor is a dokinak megemlítettem, hogy az én problémám kezelve van, nem védekezünk és még nem sikerült teherbe esni. Segítőkész volt, abban maradtunk, hogy negatív citológiai lelet után a férjem kivizsgálásával kezdené a történetet, mert az gazdaságosabb és viszonylag rövid időn belül megvan. Aztán nem sokáig jutottunk... A párom nem hadakozott ellene, szó nélkül alávetette magát a vizsgálatnak. Egyikőnkben sem merült fel az a gondolat, hogy bármi probléma lehet az ő részéről. A minta leadása után kb. 1,5 órával megkaptuk az eredményt a dokinőtől, a mai egészségügyi ellátásokhoz híven a folyosón a kezünkbe nyomták, egy félvállról odadobott kérdéssel együtt, hogy "Akkor most mihez kezdenek?". Hirtelen azt sem tudtuk mire kíváncsi és miért kérdezi. A kíváncsi tekintetek elől arrébb állva vetettünk pillantást a papírra, amelyen ez állt nagybetűkkel: "FÉRFI MEDDŐSÉG"! Hát, aki ezt átélte, annak nem kell leírnom, hogy mit éreztem/tünk. Sokként ért!! Ráadásul én mentem vissza azonnal a munkahelyemre, a párom haza, mert délutánra ment dolgozni. Napokig észhez sem tértem, fapofával végigdolgoztam a munkaidőm, de teljesen máshol jártak a gondolataim.Tele voltunk kérdésekkel, fájdalommal, bizonytalansággal, félelemmel...

3 megjegyzés:

  1. Ezt a részét mi nem tudjuk, de a pasik szerintem nehezebben viselik, ha velük van a gond...nálunk, mint tudod, velem...nekem ez óriási teher...

    VálaszTörlés
  2. Idő hiányában még nem tudtam végig olvasni a történetedet, mindenesetre számomra példát mutatsz a kitartásoddal, a hiteddel!!

    VálaszTörlés
  3. Nalunk is ez tortent, meg nem olvastalak vegig, szoval nem tudom, hogy egyaltalan nincs sperma, mert nalunk azert van mibol dolgozni de az elso pillanattol egyertelmu volt az icsi. Gyere olvass engem is, az en blogom nem publikus, de irj es beengedlek. favicsponteszterkukacgmailpontcom

    VálaszTörlés