Ma van a ciklusom 29. napja. Ha nem tudnám, hogy rendszerint a 32-33-35. napon jön meg és a férjemnek meddőségi gondjai vannak, akkor most nagyon izgulnék, hogy késik... Így jelen helyzetünkben nincs nagyon miért. Bár azért hazudnék, ha nem reménykednék, hogy egy kis kósza spermium jókor volt jó helyen.
Érdekes módon, amikor abbahagytuk a védekezést (fogamzásgátlót már jó régen nem szedek, óvszert használtunk - a fene tudta, hogy szegény uram vak tölténnyel lövöldöz), akkor mindez részemről talán a társadalmi konvekciók miatt történt (sok-sok éve együtt vagyunk, mert első szerelem a miénk - mire várjunk még?; egyre több helyen potyogtatott a gólya stb.). Akkor még nem éreztem, hogy annyira szeretnék gyermeket, azzal tisztában voltam, hogy nem lesz könnyű a teherbeesés a PCOS miatt és időbe telhet, de most már a szívem vágyakozik utána. Talán ez a megpróbáltatás sem véletlen!
Mi, akik tudjuk min mentek keresztül, nem egyszerű így sem okosságot mondani.
VálaszTörlésMegpróbáltatás? Nem jutott bőven Nektek is?...